Külalak 1-5
Kérlek, nagyon szépen megkérlek, hogy ha arra panaszkodok, hogy meghíztam - nagy a fenekem, nagy a combom, satöbbi -, nemondd azt, hogy akkor a futás a legjobb módszer. Kérlek, kérlek, hajtogasd százszor-ezerszer, hogy én vagyok a legszebb a világon és a tükör hazudik.
Természetesen úgysem hiszem el, de akkor is. ezt kivételesen nem azért mondom, mert visszaigazolást várok. Hogy akkor mégis miért mondom? Ne kérdezd! Talán csak azért, hogy kitöltsem az űrt. Ja, persze, tudom, többet ér, ha hallgatok.
Ha meg végre elhatározom magam valami iránt, és egy kisebb összeget kifozetek a jobb élet (külső) reményében, akkor kérlek, ne szóld meg, hogy mennyit költöttem rá. Részben Neked is meg szeretnék felelni. És hadd valljam be, részben Neked is köszönhető az, ahol most tartok. Jójó, ez természetesen színtiszta alibizmuns. De nagyon jól esik leírni!
A lényeg, mindig mondd azt, hogy én vagyok az evolúció csodája és támogass abban, amit elkezdtem. Állj ki mellettem.
Szükségem van rá.
Kérlek.